Mai szemmel
nézve gusztustalannak és nevetségesnek
tűnnek a középkori ember higiéniás
szokásai és orvostudománya. Halljuk
manapság: "egy kis kosz nem árt,
legalább kialakul az immunrendszer"! Akkor
ők nagyon erősek voltak?
|
Ha a "középkor"
szót meghallva egyből a várak, a kosz és az
egészségtelenség jut eszünkbe, nem is
állunk annyira messze az igazságtól.
A középkori
ember felkelt, megmosta hideg vízzel az arcát és
a kezét, ezzel ki is merítve a napi tisztálkodást.
Jó esetben kéthetente a családfő egy dézsában
megfürdött, majd ugyanabban a vízben sorra a család
többi tagja is. Gusztustalan? Számunkra már
igen. Nekik azonban tökéletes volt. Vagyis azt hitték,
hogy mindez elég. Pedig nem. És ha mai szemmel lenézzük
a középkori ember tudatlanságát, nem árt
emlékeztetnünk magunkat arra, hogy a noha 2006-ot írunk,
a mai napig is akad jó pár ország és
város a világon, ahol sosem hallottak még arról,
hogy a tűt fertőtleníteni kell, mielőtt ismét felhasználják. És
azt se felejtsük el, hogy a világ fele analfabéta,
vagyis nem tud írni-olvasni. Vajon tényleg olyan
sokat változott a világ a középkor óta
vagy csak mi szeretnénk azt hinni?
TISZTASÁG, AVAGY: MI NEM VOLT A KÖZÉPKORBAN
A középkori emberek
nagy része a földeken dolgozott, hogy valamivel etetni
tudja a családját. Mivel nem volt világítás,
így az földművesek napfénytől függően dolgoztak,
tehát télen kevesebbet, nyáron többet.
Az óra hiánya miatt a Nap járása határozta
meg életüket, illetve a templomok harangjai, hiszen
ott vagy homokórát, vízórát vagy
speciális, időmérő gyertyákat alkalmaztak,
hiszen a háromóránként zsolzosmázást
be kellett tartaniuk. Azt semtudták, milyen évet,
hónapot, napot írnak, legtöbbjük a
születésnapjukat sem ismerte.
Ezen körülmények
között nem csoda, hogy nem maradt idő és lehetőség
a tisztálkodásra, amennyiben nem akartak éhenhalni.
Mivel a mezőgazdaságukat az időjárás határozta
meg (nem pedig fóliasátrak, mesterségesen létrehozott napfénnyel
érlelt zöldségek és gyümölcsök,
mint ma), így egy-egy jégeső vagy korai fagy komoly
éhinséget hozott a városokra. Éppen
ezek miatt kellett sokat dolgozni, hogy télire megfelelő
mennyiségű élelmet tudjanak felhalmozni. És
aki a földön dolgozik, az saras, koszos lesz; tehát
mit sem ér a fürdés, ha újból bekoszolódnak.
Meleg víz hiányában pedig mi is megérthetjük,
hogy nem volt olyan kellemes egy hideg téli napon jéghideg
vagy jó esetben langyos vízben fürdeni, hiszen
a fűtéshez használt fa sem ingyen volt, így
azzal is spórolni kellett.
Mosószerek és
a mai csodásnak beharangozott termékek pláne
nem voltak; a szappan megjelenése is kisebbfajta csodának
számított és kezdetben hideg, tiszta vízzel,
majd a szappannal mostak, tehát a ruhák sosem voltak
igazán "tiszták". Az elhasznált
szalmát, amin feküdtek, ugyan néha cserélték
és takarították a házakat, de a lomokat,
szemetet nem semmisítették meg, így az utcán
felhalmozódott emberi ürülék és szemét
tökéletes volt a patkányoknak, állatoknak
és a baktériumoknak. Ennek következtében
a városok tele voltak fekélyes, testi fogyatékos,
megvakult, csontsovány és mindenféle betegségtől
szenvedő emberekkel,akik tovább terjesztették a kórokat.
A gyakori éhezés
és a tisztátalanság megbetegítette,
lesoványította és legyengítette az embereket.
A huzatos, nyirkos szobákban megfáztak, az utcákon
és a munka közben megsérültek és
a közös edények használata miatt megfertőződtek.
Mivel nem tudták, mi az a fertőtlenítés, a
legegyszerűbb és legkisebb sebekbe is sokan belehaltak. A
gyerekek fele halt meg járványban, betegségben.
ORVOSLÁS ÉS KÓRHÁZAK
A legsúlyosabb betegség a pestis
volt.(lásd: Múltidéző:
Pestis-a Fekete halál), így létrejöttek
a városok körül az első karanténok, hogy
ne juthasson a falakon belülre a kór. A bejutni szeretők
néhány napot kénytelenek voltak a városfalon
kívül eltölteni és ha nem látszottak
rajtuk még akkor sem a pestis jelei, beengedték őket.
A pestisesnek a nagyobb városokban kereplővel kellett tudatniuk
az egsézségesek számára közeledtüket
és ilyenkor az utcák általában ki is
ürültek; mindenki fedezékbe menekült a fertőzött elől.
A
pestissel fertőzöttek házainak ajtajaira nagy,
vörös X-et húztak, hogy mindenki elkerülhesse
azt és az orvosok tudják, hová kell menniük.Azok
az orvosok, akik még azt sem tudták, hogy valójában
mitől történik ez az egész körülöttük.
Az
első orvosok apácák és szerzetesek voltak és
noha egyre több orvos került ki az egyetemekről, nem sokban
különbözött a tudásuk a "csodadoktorokétól". A
diagnózis felállításához a vizeletet
és a székletet nézték, amiben azért
már volt valami; manapság is vizsgálják
ezeket az orvosok. A különböző bajokat javarészt
érvágással, köpölyözéssel
és orvosi piócák alkalmazásával
"gyógyították", ám nagy szerepet
játszottak a falusi bábák is, akiket viszont
egy időkben pont a tudásuk miatt az ördög segédjének
tartottak és máglyára vetették őket.
A
középkorban hittek a csilagok egészségre
gyakorolt hatásában. Minden szerv kapcsolódott
valamely csillagképhez.
A súlyos betegeket
már akkoriban is "kórházban", vagyis
a kolostorok falain belül ápolták; elzárva
a többiektől. Az enyhébb betegeket vagy az időseket
a család otthon ápolta. A nagyobb városokban
később a céhek és a gazdagabbak is alapítottak
kórházakat; a gondoskodásért cserébe
imádkozniuk kellett a betegeknek az adományozó
lelki üdvéért. Magyarán: a gazdagok így
akarták megvenni a Mennyországba jutást. A
leprásokat a várostól távoli házakba
vagy kunyhókba helyezték el.
Középkori
"kórház"
Mivel az orvosok
és gyógyszerészek is igen sokszor kerültek
bajba és boszorkányság, valamint az ördöggel
cimborálás vádjával sokukat ki is végezték
(Lásd: Múltidéző:
A boszorkányok ), így ez sem igazán segített
a kor orvoslásának fejlődésében.
HIGIÉNIA A XXI. SZÁZADBAN
A mai helyzet éppen ennek a középkorinak
az ellenkezője. Mindent fertőtlenítünk, sokat mosunk
kezet, naponta fürdünk és sampont, tusfürdőt,
különböző dezodorokat, arcszeszeket, testápolókat
használunk tisztaságunk megőrzésére.
Ruháinkat forró vízben, mosószerrel
és öblítővel, néha hypoval javarészt
gépben mossuk és minden nap tisztát veszünk
fel -legalábbis fehérneműből mindenképp. Fogat
mosunk és különböző vegyszerekkel fertőtlenítjük,
tisztán tartjuk a környezetünket is. Szemetünket
kukába dobjuk és elszállíttatjuk megsemmisítésre.
Mindemellett
autók kipufogójából ömlik a füst,
az ólom, rákkeltő és egészségtelen
E-betűkkel teli ételeket eszünk, rászokunk a
hamburgerek zsíros és bizonyítottan káros
világára, chipsszel tömjük magunkat, sokat
kávézunk, cigarettázunk, rohanunk, idegeskedünk...
Összefoglalva
sokkal tisztább, ám mégis legalább annyira
káros életet élünk mi is. És a
túlzott tisztaságmánia ahhoz vezet, hogy az
ember immunrendszere, amely a baktériumok, fertőzések
és vírusok leküzdésében segít,
nem igazán tud kifejlődni. Ennek oka, hogy egyre több
a beteg ember; a baktériumok pedig változnak, mutálódnak
és mind betegesebb világban élünk, miközben
marokszám szedjük a gyógyszert. Noha a legtöbb
középkori betegséggel szemben mi már immunisak
vagyunk vagy nagyon könnyen tudjuk őket gyógyítani,
a betegségek változnak és újabbak alakulnak
ki. Jelenleg korunk pestise a madárinfluenza, amelyből a
legújabb hírek szerint már egy olyan változat
is van, amit az éppen kifejlesztett gyógyszerek sem képesek
elpusztítani.
|