HIGIÉNIA ÉS ORVOSLÁS A KÖZÉPKORBAN

Írta:
 ShadowCat 


Mai szemmel nézve gusztustalannak és nevetségesnek tűnnek a középkori ember higiéniás szokásai és orvostudománya. Halljuk manapság: "egy kis kosz nem árt, legalább kialakul az immunrendszer"!
Akkor ők nagyon erősek voltak?

Ha a "középkor" szót meghallva egyből a várak, a kosz és az egészségtelenség jut eszünkbe, nem is állunk annyira messze az igazságtól.

A középkori ember felkelt, megmosta hideg vízzel az arcát és a kezét, ezzel ki is merítve a napi tisztálkodást. Jó esetben kéthetente a családfő egy dézsában megfürdött, majd ugyanabban a vízben sorra a család többi tagja is.
Gusztustalan? Számunkra már igen. Nekik azonban tökéletes volt.
Vagyis azt hitték, hogy mindez elég. Pedig nem. És ha mai szemmel lenézzük a középkori ember tudatlanságát, nem árt emlékeztetnünk magunkat arra, hogy a noha 2006-ot írunk, a mai napig is akad jó pár ország és város a világon, ahol sosem hallottak még arról, hogy a tűt fertőtleníteni kell, mielőtt ismét felhasználják.
És azt se felejtsük el, hogy a világ fele analfabéta, vagyis nem tud írni-olvasni.
Vajon tényleg olyan sokat változott a világ a középkor óta vagy csak mi szeretnénk azt hinni?

TISZTASÁG,
AVAGY: MI NEM VOLT A KÖZÉPKORBAN

A középkori emberek nagy része a földeken dolgozott, hogy valamivel etetni tudja a családját. Mivel nem volt világítás, így az földművesek napfénytől függően dolgoztak, tehát télen kevesebbet, nyáron többet. Az óra hiánya miatt a Nap járása határozta meg életüket, illetve a templomok harangjai, hiszen ott vagy homokórát, vízórát vagy speciális, időmérő gyertyákat alkalmaztak, hiszen a háromóránként zsolzosmázást be kellett tartaniuk. Azt semtudták, milyen évet, hónapot, napot  írnak, legtöbbjük a születésnapjukat sem ismerte.

Ezen körülmények között nem csoda, hogy nem maradt idő és lehetőség a tisztálkodásra, amennyiben nem akartak éhenhalni. Mivel a mezőgazdaságukat az időjárás határozta meg (nem pedig fóliasátrak, mesterségesen létrehozott napfénnyel érlelt zöldségek és gyümölcsök, mint ma), így egy-egy jégeső vagy korai fagy komoly éhinséget hozott a városokra. Éppen ezek miatt kellett sokat dolgozni, hogy télire megfelelő mennyiségű élelmet tudjanak felhalmozni.
És aki a földön dolgozik, az saras, koszos lesz; tehát mit sem ér a fürdés, ha újból bekoszolódnak. Meleg víz hiányában pedig mi is megérthetjük, hogy nem volt olyan kellemes egy hideg téli napon jéghideg vagy jó esetben langyos vízben fürdeni, hiszen a fűtéshez használt fa sem ingyen volt, így azzal is spórolni kellett.


Mosószerek és a mai csodásnak beharangozott termékek pláne nem voltak; a szappan megjelenése is kisebbfajta csodának számított és kezdetben hideg, tiszta vízzel, majd a szappannal mostak, tehát a ruhák sosem voltak igazán "tiszták".
Az elhasznált szalmát, amin feküdtek, ugyan néha cserélték és takarították a házakat, de a lomokat, szemetet nem semmisítették meg, így az utcán felhalmozódott emberi ürülék és szemét tökéletes volt a patkányoknak, állatoknak és a baktériumoknak. Ennek következtében a városok tele voltak fekélyes, testi fogyatékos, megvakult, csontsovány és mindenféle betegségtől szenvedő emberekkel,akik tovább terjesztették a kórokat.

A gyakori éhezés és a tisztátalanság megbetegítette, lesoványította és legyengítette az embereket. A huzatos, nyirkos szobákban megfáztak, az utcákon és a munka közben megsérültek és a közös edények használata miatt megfertőződtek. Mivel nem tudták, mi az a fertőtlenítés, a legegyszerűbb és legkisebb sebekbe is sokan belehaltak. A gyerekek fele halt meg járványban, betegségben.

ORVOSLÁS ÉS KÓRHÁZAK

 A legsúlyosabb betegség a pestis volt.(lásd: Múltidéző: Pestis-a Fekete halál), így létrejöttek a városok körül az első karanténok, hogy ne juthasson a falakon belülre a kór. A bejutni szeretők néhány napot kénytelenek voltak a városfalon kívül eltölteni és ha nem látszottak rajtuk még akkor sem a pestis jelei, beengedték őket. A pestisesnek a nagyobb városokban kereplővel kellett tudatniuk az egsézségesek számára közeledtüket és ilyenkor az utcák általában ki is ürültek; mindenki fedezékbe menekült a fertőzött elől.


A pestissel fertőzöttek házainak ajtajaira nagy, vörös X-et húztak, hogy mindenki elkerülhesse azt és az orvosok tudják, hová kell menniük.Azok az orvosok, akik még azt sem tudták, hogy valójában mitől történik ez az egész körülöttük.

Az első orvosok apácák és szerzetesek voltak és noha egyre több orvos került ki az egyetemekről, nem sokban különbözött a tudásuk a "csodadoktorokétól".
A diagnózis felállításához a vizeletet és a székletet nézték, amiben azért már volt valami; manapság is vizsgálják ezeket az orvosok. A különböző bajokat javarészt érvágással, köpölyözéssel és orvosi piócák alkalmazásával "gyógyították", ám nagy szerepet játszottak a falusi bábák is, akiket viszont egy időkben pont a tudásuk miatt az ördög segédjének tartottak és máglyára vetették őket.

A középkorban hittek a csilagok egészségre gyakorolt hatásában. Minden szerv kapcsolódott valamely csillagképhez.

A súlyos betegeket már akkoriban is "kórházban", vagyis a kolostorok falain belül ápolták; elzárva a többiektől. Az enyhébb betegeket vagy az időseket a család otthon ápolta. A nagyobb városokban később a céhek és a gazdagabbak is alapítottak kórházakat; a gondoskodásért cserébe imádkozniuk kellett a betegeknek az adományozó lelki üdvéért. Magyarán: a gazdagok így akarták megvenni a Mennyországba jutást. A leprásokat a várostól távoli házakba vagy kunyhókba helyezték el.


Középkori "kórház"


Mivel az orvosok és gyógyszerészek is igen sokszor kerültek bajba és boszorkányság, valamint az ördöggel cimborálás vádjával sokukat ki is végezték (Lásd: Múltidéző: A boszorkányok ), így ez sem igazán segített a kor orvoslásának fejlődésében.

HIGIÉNIA A XXI. SZÁZADBAN

A mai helyzet éppen ennek a középkorinak az ellenkezője. Mindent fertőtlenítünk, sokat mosunk kezet, naponta fürdünk és sampont, tusfürdőt, különböző dezodorokat, arcszeszeket, testápolókat használunk tisztaságunk megőrzésére. Ruháinkat forró vízben, mosószerrel és öblítővel, néha hypoval javarészt gépben mossuk és minden nap tisztát veszünk fel -legalábbis fehérneműből mindenképp. Fogat mosunk és különböző vegyszerekkel fertőtlenítjük, tisztán tartjuk a környezetünket is. Szemetünket kukába dobjuk és elszállíttatjuk megsemmisítésre.

Mindemellett autók kipufogójából ömlik a füst, az ólom, rákkeltő és egészségtelen E-betűkkel teli ételeket eszünk, rászokunk a hamburgerek zsíros és bizonyítottan káros világára, chipsszel tömjük magunkat, sokat kávézunk, cigarettázunk, rohanunk, idegeskedünk...

Összefoglalva sokkal tisztább, ám mégis legalább annyira káros életet élünk mi is. És a túlzott tisztaságmánia ahhoz vezet, hogy az ember immunrendszere, amely a baktériumok, fertőzések és vírusok leküzdésében segít, nem igazán tud kifejlődni. Ennek oka, hogy egyre több a beteg ember; a baktériumok pedig változnak, mutálódnak és mind betegesebb világban élünk, miközben marokszám szedjük a gyógyszert. Noha a legtöbb középkori betegséggel szemben mi már immunisak vagyunk vagy nagyon könnyen tudjuk őket gyógyítani, a betegségek változnak és újabbak alakulnak ki.
Jelenleg korunk pestise a madárinfluenza, amelyből a legújabb hírek szerint már egy olyan változat is van, amit az éppen kifejlesztett gyógyszerek sem képesek elpusztítani.