A TEJÓCEÁN KÖPÜLÉSE

Írta:
ShadowCat

 


A szurák (istenek) csak úgy győzhették le az aszurák-at, (az istenek ellenlábasai, démonok) ha ők szerzik meg a halhatatlanság italát, az amritát. Ezt a tejóceánból kellett kiemelniük, ami a szétválaszthatatlan kozmosz volt, amelyből a mindenség kiemelkedett. Mivel ez még az isteneknek is nehéz feladat volt, segítségül hívták a démonokat és megigérték, hogy részt juttatnak neki az amritá-ból. Köpülőrúdként a Mandara-hegyet használták és Vászuki óriáskígyó volt a kötél, amely a rudat forgatta. Visnu teknőssé változott és hátára vette a hegyet, amelynek így szilárd támasztékot adott. Az óceán vize fölkavarodott, számos kincs került elő belőle. Ekkor merült fel onnan Laksmí, a bölcsesség istennője, aki később Visnu felesége lett és Kámadhénu, a kívánságteljesítő szent tehén, de egy, az emberiség elpusztításával fenyegető méreg is.

Egyedül Siva, aki halhatatlan volt az istenek között, ihatta meg a mérget, hogy hatástalanítsa, de nem nyelte le egészen, így torka megkékült.

Végül megjelent az amira, amelyért ölre mentek a szurák és az aszurák. Négy cseppje négy városra hullott, majd a démonok megkaparintották. Ismét Visnuhoz fordultak, aki egy csodálatos nővé, Móhini-vé változott és csáberejével kicsalta a démonoktól az italt. Így lettek az istenek halhatatlanok